Folyékony szerelem?

1
249
Matuk_Balint_foto_aradi_SzilveszterMatuk Bálint, ifjú nagymarosi borásszal beszélgettünk annak okán, hogy az idei nagymarosi borversenyen aranyérmet nyert rose bora. Kiváló törkölypálinkáját meg is kóstoltuk, és bátran jelentjük a Dunakanyar népének, hogy az egyik legkiválóbb, melyet valaha is magunkhoz vettünk ebben a műfajban.

Matuk_Balint11_foto_aradi_Szilveszter“Ha megérem és nagyon öreg leszek, de magas koromhoz megkapom azt a nyájas és derűs bölcsességet is, amelyet annyira el kívánok érni, meg fogom írni a magyar borok kimerítő katalógusát, mert ezt megírni nagy-nagy tapasztalat, és még nagyobb nyájasság, derű és bölcsesség nélkül nem lehet. (?.)Akkor, igen, akkor megírom a nagy borkatalógust, ízek, illatok, olajok, drágakövek, nők szerint csoportosítva, vidékenként és tájanként és fajtánként és megkeresem az ételt, a legillőbb évszakot, még napszakot is, amelyben inni lehet, hozzá a muzsikát és a vele rokon költőt. (?.) Semmi sem kész, vagy végleges, főként pedig az egész vázlatos és kiéretlen. Ilyen nagy témához még túl fiatal vagyok.?

Hamvas Béla: A bor filozófiája


Matuk_Balint5_foto_aradi_Szilveszter

Ha egy országos hírű borásszal beszélgettem volna, akkor senki sem csodálkozott volna, hogy Hamvas sorait idézem. De így? Matuk Bálint fiatal, ráadásul hétköznapokban egy pénzintézetben dolgozik, mégis ideillenek a fenti mondatok. Mert, mint elmondta, a borral való foglalatosság megváltoztatta. A rendszertelen életmódot felváltotta a rend, a felelősség, a gondoskodás. A kedvelt nedűnek ugyanis erre van szüksége.

 

Végvári Györgyi: Hogyan talált a fiatal gazdasági informatikus a borra?

 

Matuk Bálint: Tényleg nem ismertem a bort. Ha társaságba jártam, inkább söröztem. Néhány éve azonban ott találtam magam a Nagymarosi Férfikórusban, ahol énekelhettem a Nagymarosi Borbarátok Körének alapítóival Heininger Károllyal, Gulyás Imrével és a férfikar oszlopos tagjaival, mint Rothbauer Tóni bácsival, Scheili Matyi bácsival. Névnapokon mindenki hozta saját borát, időnként pincepartikon dalolásztunk, és egyszer csak azt vettem észre, hogy Karcsi egyre többet tanítgat, engem pedig egyre jobban érdekel a borkészítés.

 

V. Gy.: Igen, és akkor szőlőt telepítettél?

 

M. B.: Nem, hiszen ez drága mulatság. Nem tudtam volna egyszerre szőlőt is termelni, meg a borkészítést elsajátítani. Eleinte eljártam segíteni, majd beiratkoztam a Corvinus Egyetem Soós István Borászati és Üzleti Szakközépiskola és Szakiskolájába, hogy megtanuljam az alapokat. Alig kezdtük el a tanulást, kiadták a feladatot: márciusra le kell adni a vizsgabort! A haverommal kiástuk a betemetett pincénket, – itt hadd jegyezzek meg egy érdekes dolgot, azt mondják, hogy Eger után Maroson van a legtöbb pince – megörököltem nagyapám hordóit, és megvettem a borkészítéshez az első adag szőlőt. Sok eszközt kell még begyűjtenem, évekbe telhet, amíg összegyűjtöm őket.

 

Matuk_Balint8_foto_aradi_SzilveszterMatuk_Balint9_foto_aradi_Szilveszter

 

V. Gy.: A nagypapa is termelte a bort?

 

M. B.: Igen, Gyuri papa emléke erősen segített engem. Bár szegény nem a jó boráról volt híres, savanyúakat készített, és nem igazán ízlett. Úgyhogy sajnálom, hogy nem érte meg a borokért kapott díjaimat.

 

V. Gy.: Tehát veszed a szőlőt. Hol?

 

M. B.: Gyöngyös környékére Szücsibe utaztam le a szőlőért. Kékfrankost vásároltam, amiből rosét készítettem. Sokan azt hiszik, hogy ez a bor attól olyan világos színű, hogy a fehér bort összekeverik a vörössel, de nem. Azért világosabb, mert nem a szőlő héján erjed, hanem rögtön a bogyózás után tartályokba tesszük. Nem érintkezik levegővel. A rosé egyébként mindig egy picit szénsavas, és a legjobban a fehér húsokhoz és a halakhoz, levesekhez illik. Ahogy kóstolgattuk a vizsgabort, rájöttünk, hogy könnyű, nőies bor.

 

Matuk_Balint3_foto_aradi_SzilveszterMatuk_Balint7_foto_aradi_Szilveszter

 

V. Gy.: Azt gondoltam rögtön, hiszen a neve: Nóra Rosé. Ez véletlen?

 

M. B.: Dehogy az. Szerelmemről, Nóriról neveztem el, a címkét pedig, ami Nagymaros jelképeit tartalmazza, az ő testvére, Himmer Donát tervezte. Ezzel a borral indultam tavaly először a nagymarosi borversenyen, – melynek fő szakértője a városban Mojzes Péter -, mindjárt bronzérmes is lett. Idén már aranyérmes lettem, és mindenki meglepődött rajta, hogy a tanítómesteremmel azonos pontszámot kaptam. Az enyém lett a legjobb rosé bor, valamint a nagyjából 120 bor közül a legmagasabb pontot értük el Karcsival együtt (94,6pont). A város által alapított vándorserleget végül az ő bora nyerte el, hiszen 2 győztes nem lehetett. Nagyon elégedett volt ve
lem, én meg igencsak meglepődtem.

 

Matuk_Balint6_foto_aradi_SzilveszterMatuk_Balint10_foto_aradi_Szilveszter

 

V. Gy.: Hogy kerültél a híres magyar borászokkal egy fényképre, mint Bock József, Gere Attila, Légli Ottó, Takler András, Feind Péter, Rókusfalvi Pál? Milyen esemény volt ez?

 

M. B.: A váci borverseny egyik különdíja az volt, hogy eltölthettem 3 napot a legjobb magyar borászokkal. Láttam, mennyire becsülik egymás munkáját, mekkora az összetartás közöttük. Együtt fociznak, utána az asztal mellett jókat esznek, isznak és beszélgetnek. Egymás borait kínálják és fogyasztják. Jókedvű, barátságos emberek. Ezen a néhány napon is sokat tanultam tőlük. Jól mondja Hamvas Béla, hogy a bornak filozófiája van.

 

boraszokoklevelek

Matuk_Balint2_foto_aradi_Szilveszter

 

V. Gy.: Mit szólt ehhez a váltáshoz a család?

M. B.: Hobbiként űzöm a borászatot, hiszen rengeteget kell még tanulnom. Nem kapkodok. A család nagyon büszke rám, én pedig ennek nagyon örülök. Persze, amikor a bor erjed, keveset vagyok otthon, egyből rohanok a pincébe, de összességében azt hiszem, megváltoztatta a világhoz való viszonyomat is.
Jól érzem magam: egyrészt nagyapám emlékét őrzöm, másrészt dalolok egy remek társaságban, harmadrészt pedig valami kikerül a kezem alól, ami ízlik az embereknek. A magyar borkultúra kezd magára találni, nekem pedig kihívás, hogy ebből részt vállalhatok.

Fotók: Aradi Szilveszter (kivéve, a borászok társaságában készült, valamint az okleveles kép)
A kismarosi Patak Vendéglőnek köszönjük a helyszínt.