Az ilyen térségekben lévő családi házak tulajdonosaira érvényes szabályok változatlanok, viszont a nagyvízi mederben lévő települési belterületeken lehet új házat építeni, amennyiben az önkormányzat vállalja, hogy ideiglenes gáttal megvédi az árvíztől az új épületet. A rendelet módosítása a Magyar Közlönyben jelent meg.
A vízgazdálkodási törvény már 2004 óta ismeri a nagyvízi meder fogalmát, amely a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület jelöl, olyan térséget, amelyet árvízkor a víz rendszeresen elborít. A részletek szabályozását a törvény a kormányra bízta, így született meg 2006-ban az említett kormányrendelet.
A rendelet az eddig mért legmagasabb vízszint elméleti határát berajzolta a települési térképekre, és a folyótól a vonalig tartó területet nagyvízi mederré nyilvánította. Legtöbb esetben a gát, illetve annak időleges magasítása miatt a nagyvízi mederré nyilvánított területen soha nem volt árvíz.
2009-ben a tulajdonosok az érintett ingatlanokra elkezdték volna bejegyezni a tényt: az 50 vagy éppen csak 2 éve, de szabályos építési engedéllyel felépített ház árvízi nagymederben fekszik. Itt bármilyen tevékenységet csak saját kockázatra lehet végezni, és bármilyen építmény csak a nagyvízi mederkezelési terv alapján helyezhető el.
Harrach Péter (KDNP) országgyűlési képviselő 2009. januárjában arra hívta fel a figyelmet, az ?ügyefogyott kormányzásnak újabb százezer áldozata van?, ennyi ingatlan volt érintett abban, hogy a hatóságok egy 2006-os kormányrendelet nyomán árvízzel sújtott területre jegyzik majd be azokat. Rámutatott, hogy ez értékcsökkenést von maga után, miközben az ingatlanokra nem lehet biztosítást kötni, és az önkormányzatok sem hajthatnak végre fejlesztéseket ezeken a területeken. Szobi adatokat idézve elmondta, hogy az esetek negyven százalékában olyan területeket soroltak fel, ?amelyeken emberemlékezet óta nem jelent meg a Duna vize?. Harrach Péter a Budapestig tartó egész dunai balpart képviseletét vállalta akkor ebben az ügyben.
Miután a településeken egymást érték a felháborodott falugyűlések, a zöld tárca 2009 végéig felfüggesztette a rendelet végrehajtását, és közölte: a hatóságok felülvizsgálják a mederkijelölés határait, és ellenőrzik az önkormányzatok árvízvédelmi terveit is, annak érdekében, hogy csak azokat az ingatlanokat sorolják majd a ?nagyvízi mederbe?, ahol ez a lakosság árvízi biztonsága érdekében indokolt.
Szabó Máté ombudsman 2010 nyarán azt közölte, hogy az ártéri építkezések hatósági engedélyezésének jogi szabályozása hiányos és ellentmondásos, mert még nem fejeződött be a nagyvízi meder, azaz az ártér kijelölése. Felhívta a figyelmet, hogy mindezek miatt sérül a jogbiztonság, a tulajdonhoz való jog, és az állam sem tehet maradéktalanul eleget életvédelmi kötelezettségének.
A parlament az idén tavasszal módosította a vízgazdálkodási törvényt. Ebben a mederkezelő engedélyével már lehet építeni a nagyvízi mederben, és kártalanítás csak akkor nem jár, ha valaki a mederkezelő engedélye nélkül épített. A törvény mederkezelési terv készítését írja elő, amelyet az illetékes miniszternek kell kiadnia.
A mostani rendeletmódosítás tehát a 2006-os kormányrendeleten vezeti át a vízügyi törvény tavaszi módosítását.
(Dunakanyar, Fotó: Mátéfy Szabolcs)
Eszerint épület akkor helyezhető el a nagyvízi mederben, ha az említett mederkezelési terv azt megengedi. Ha nincs ilyen terv, akkor a meder kezelője hozzájárulhat az építkezéshez a nagyvízi medernek nyilvánított települési belterületen, feltéve, hogy az önkormányzat ? ideiglenes védmű kiépítésével ? vállalja az épület árvíz elleni védelmét.
Ugyanakkor a nagyvízi mederben nem alakítható ki újonnan beépítésre szánt terület, továbbá az ott lévő üdülőterület nem minősíthető át lakóövezetté, a rendelet csütörtöki hatályba lépése után.
Forrás: MTI, Zebegényi Közbeszéd
Kisduna info