Augusztus végén negyedmagammal tettem egy szép kerékpártúrát, melynek fő célja a dévényi vár és a tőle nem messze épült – a Morvát áthidaló – új kerékpáros híd (alias Chuck Norris híd) megtekintése volt. Idézem Jerome K. Jerome tájleirásról szóló gondolatát, melyet 1898-ban vetett papírra a “Három ember kerékpáron” című (Németországban – többek közt a Duna-forrásnál – tett kerékpártúrája által ihletett) regényében: ” …(régen) jól tette minden utazó, ha legjobb tudása szerint mindent feljegyzett, amit látott. De ma mindezt pótolja a vasút és a fényképező masina.”
Tehát, következzenek a száraz tények: Győrig vonattal utaztunk, majd kerékpáron a Szigetközben folytattuk utunkat. Győrújfalun és Ásványrárón áthaladva Héderváron álltunk meg először pihenni.
Ezután Lipóton ebédeltünk és itt tértünk át a Duna partját követő töltésre. Ezen mentünk tovább Kisbodakig.
Szállásunk Dunakiliti után, de még Rajka előtt, a Mosoni Duna közelében volt, egy csendes (vadvízitúra-) kempingben. Másnap a dunacsúnyi kerékpáros határátkelőn átlépve, a víztároló gátján, a jól ismert kerékpárúton mentünk Pozsonyig.
A Szlovák Nemzeti Felkelés Hídján áttekerve a bal partra, rövid sétát tettünk az óvárosban, majd felmentünk a pozsonyi várba, amit – bevallom – még sosem láttam közelről…
… pláne ennyire közelről.
Még egy pillantás a kilátásra és az időjárásra, aztán indulunk tovább, a Duna bal partján húzódó kerékpárúton Dévényig, a szépen rendbe hozott várig, ahonnan szép kilátás nyílik a Duna Liget Naturparkra is.
[youtube url=”http://youtu.be/iv4o2nLOXzY”]
Ezután a Morva bal partján, tovább mentünk Dévényújfaluig, majd átmentünk a nevezetes kerékpáros hídon, melyet most Most Slobody (Szabadság Híd) néven jegyeznek, de az átadás előtt egy internetes szavazáson, a Chuck Norris név kapta a legtöbb szavazatot.
A híd osztrák oldalán a kerítésen túlról megtekintettük a Schlosshofot, a Habsburgok nyári rezidenciáját és gyorsan tovább tekertünk déli irányba.
A hainburgi hídon áttekerve még megmásztuk a Várhegyet, hogy megnézzük aznapi utolsó erődünket, Hainburg várát.
Késő este tértünk vissza szállásunkra a Köpcsény – Horvátjárfalu – Oroszvár – Rajka útvonalon. Másnap Dunacsúnyon át a Duna-csatorna jobb partján húzódó gát tetején futó kerékpárúton tekertünk – immár hazafelé.
Vajkán megpihentünk, majd a bősi erőmű zsilipjén átmenve a bal parton folytattuk utunkat.
Ezután Medvéig kerékpárúton, utána közúton haladtunk tovább, Csallóközaranyosig, ahol a szállásunk volt egy régi ismerősöm, Hegedüs Sándor panziójában.
Másnap reggel a Révkomáromban tett rövid városnézés után tekertünk tovább a szlovák oldalon, olyan magyarlakta falvakon át, mint a gyönyörűséges Dunaradvány. Jobboldalon pedig végig a magyarországi táj, a Gerecse hegyeinek látványa kísért.
Jómagam a Letkési hídon át Szobig kerekeztem, majd onnan vonattal érkeztem Kismarosra. Társaim Esztergom felé vették az irányt, majd Visegrádon át Pestig bicikliztek.
Horváth Tivadar
Kapcsolódó:
– Meg sem írt útleírás Hollandiáról, ahova el sem akartam utazni
– A Börzsöny szíve-kerékpártúra
– Vízitúra biciklivel – a Rajna és a Duna pazar világa
