“Túl-a-Duna”-túra

0
795
Kilátás a Hegyestűről, Monoszló közelében - Fotó: Horváth Tivadar

Kerékpárral a Bakonyban és a Balaton-Felvidéken

“Ismerd meg tenhazádat!…Utazzunk hát fiúk, saját országunkban. Ismerjük meg elvégre saját édes hazánkat” – Eötvös Károly

Júliusban egy rövid kerékpáros kirándulást tettünk a Közép-Dunántúlon. A tavalyi Balaton-kerülő túránkon terveztük el, hogy jövőre elmegyünk a Bakonyba és az örök szerelem, a Balaton-felvidék sem maradhat ki ebből az úti tervből. Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül című művében sok szép tájleírást olvashatunk, és akár útikalauzként is használhatjuk azokat. A balatoni utazás vége kötet Hazádnak rendületlenül… című fejezetében egy régi – az 1844-es pozsonyi országgyűlésen részt vevő jurátusok által véghezvitt – honismereti kalandozásról ír.

A különböző tájegységekről származó ifjak más-más országrészekre voltak kíváncsiak: az alföldiek a Magas-Tátrára, a dunántúliak Erdélyre, de végül a felső-tiszai vármegyékből valók választása, a Túl-a-Duna (azaz a Dunántúl) jutott érvényre.

“Sohase látta közülük egy se a tüneményes Balatont csodás regéivel. A zordon Bakony rengetegét… Az istenek és a költők által fölszentelt Csobánc és Tátika várát, a délceg Badacsonyt,… a fejedelmi Somlyót… Oda menjünk! Ezeket lássuk! Ezekben van a múltak dicsősége s a jövendő nagysága, fénye, ragyogása!”

Látkép a Káli­-medence felől, hátul a Szent György-­hegy - Fotó: Horváth Tivadar
Látkép a Káli­-medence felől, hátul a Szent György-­hegy – Fotó: Horváth Tivadar

 

Meghatározták az útvonalat is,

“…be a magas Bakonyba, Csesznek várát megmásszuk, a zirci apátot meglátogatjuk. Aztán Veszprémbe érünk, a vár és a város sziklahasadékait megszemléljük. Onnan ki a Balatonra…”

és azt is, hogy miként utazzanak: gyalogosan.

“Látni, figyelni, észlelni, lelket gazdagítani, eszmék és érzések kincsét gyűjteni, egész élet számára az emlékezet gyönyöreit megszerezni csak ily utazással lehet.”

Mi a Bakonyban már többször jártunk kerékpárral, voltunk Veszprémben, Zircen, a cseszneki várnál, a Cuha-szurdokban és Nagyvázsonyban is. De Zircet és Bakonybélt most sem akartuk kihagyni.

Útközben, Bakonynána közelében - Fotó: Horváth Tivadar
Útközben, Bakonynána közelében – Fotó: Horváth Tivadar

 

Várpalotán szálltunk le a vonatról és a Tési-fennsík felé vettük az irányt, Tés, Felsőpere és Olaszfalu érintésével bicikliztünk Zircre.

A zirci apátság - Fotó: Hotváth Tivadar
A zirci apátság – Fotó: Horváth Tivadar

 

A zirci apátság - Fotó: Hotváth Tivadar
A zirci apátság – Fotó: Horváth Tivadar

 

A zirci apátság - Fotó: Hotváth Tivadar
A zirci apátság – Fotó: Horváth Tivadar

 

Innen Bakonybélbe mentünk, ahol megebédeltünk kedvenc helyünkön, a Vadszőlő vendéglőben. Ezután a Magas-Bakony rengetegén átvezető kerékpárúton tekertünk Farkasgyepűre, innen pedig Városlőd érintésével Ajkára, ahol a szállásunk volt. Ha eddig még nem említettem volna, ezek a helységek ifjúságomat idézik, mivel húszévesen szép nyarakat töltöttem a vidéken, geológus technikus-gyakornokként.

Még egy érdekesség: diákkorom kedvenc természettudós-vadász-írója, Molnár Gábor itt, Ajka Csingervölgyben töltötte fiatalkori éveit és itt is van eltemetve.

Molnár Gábor természettudós, vadász, író sírja Ajka Csingervölgyben - Fotó: Horváth Tivadar
Molnár Gábor természettudós, vadász, író sírja Ajka Csingervölgyben – Fotó: Horváth Tivadar

 

Másnap Padragkút, Pula, Vigántpetend, Kapolcs, majd Monostorapáti és Hegyesd vonalon Diszelig mentünk, majd a Csobánc alatt dél felé kanyarodtunk.

Hegyesd - Fotó: Horváth Tivadar
Hegyesd – Fotó: Horváth Tivadar

 

Ezután a Balaton-Felvidéket átszelő kerékpárútra kanyarodtunk a Káli-medence felé, mert az idő elromlott és egyre gyakrabban kellett fedezéket keresni az eső miatt. Így Szent György-hegy, Szigliget és Badacsony a következő túra helyszínei lesznek. Most még elidőztünk a Szentbékkálla közelében lévő Kőtengernél,

A Szentbékkálla közelében lévő Kőtenger egyik ingóköve - Fotó: Horváth Tivadar
A Szentbékkálla közelében lévő Kőtenger egyik ingóköve – Fotó: Horváth Tivadar

 

aztán elfoglaltuk Köveskálon lévő szállásunkat, de előtte még jól bőrig áztunk (mint Molnár Gábor az esőerdőben).

Másnap Monoszló közelében megnéztük a Hegyestű geológiai bemutatóhelyét.

Kilátás a Hegyestűről, Monoszló közelében - Fotó: Horváth Tivadar
Kilátás a Hegyestűről, Monoszló közelében – Fotó: Horváth Tivadar

 

Eötvös jurátusai is Monoszlón töltöttek feledhetetlen napokat a református pap házában alkalmi vendégekként, ahol az akkor hétéves Szózat sorait idézték a vendéglátóiknak.

“Lélekszaggató nemzeti dal… Hova lettek annak a kornak érzései? Elmúltak-e örökre, vagy csak elszunnyadtak? Fölébrednek-e még valamikor?”

Ha hihetetlenül is hangzik, nekem is volt részem, még a 60-as években, Pápán és a Somló-hegyen, vagy akár a Bakony erdejében egy erdészlakban, ilyen jellegű falusi vendéglátásban.

Tovább menve, Zánkánál elértük a Balatont, ahol megpihentünk, majd vonatra szálltunk és hazajöttünk.

A Balaton Zánkánál - Fotó: Horváth Tivadar
A Balaton Zánkánál – Fotó: Horváth Tivadar

 

Végül ismét Eötvös szavai:

“Mert a hazát szeretni kell. Mindennél jobban és örökké. Ám aki hazáját igazán nem ismeri, igazán nem is szeretheti”

Horváth Tivadar

Kapcsolódó:
Balaton-kerülés 160 éve és most
Vártúra a Szigetközből indulva
Kerékpárral a Magas-Tátrában
Katasztrófa-turizmus
Kerekezz velünk a Tátrába!